PécsONE

"Nagyszájú csaj vagyok, próbálok az igazság bajnoka lenni" – Tóth Vera interjú

"Nagyszájú csaj vagyok, próbálok az igazság bajnoka lenni" – Tóth Vera interjú

14 éve indultál el zenei pályádon. 14 éve, hogy Till Attila magasba lendítette a kezedet a konfetti esőben, az első Megasztár fináléjában. 
Maga a zene iránti érdeklődésem ennél jóval korábban kezdődött, 5-6 éves koromban. Klasszikus módon indultam a ranglétrán, zeneiskola, hangszer (ez a cselló volt), énekkar, népdalversenyek. Megjártam egy utat, ami megalapozta a színpadi tudásomat és vele együtt az egész létemet. Ez kellett ahhoz, hogy kialakuljon az önbizalmam, amivel nem álltam túl jól. A Megasztárba anyukám nevezett be. Félénk voltam, ami megnehezítette a helyzetemet, de a tettvágyam erősebb volt és egyszer csak ott álltam. A Megasztártól indul a sztorim 19 évesen, most 33 vagyok. 


Nagyon fiatal voltál. Mára pedig egy művésznő avanzsálódott a tehetségkutatóból induló tiniből.
Nagyon sok mindenen mentem át az elmúlt 14 évben. Fontos számomra, hogy ne a külsőségeknek akarjak megfelelni, hanem a zene iránti szeretetemnek éljek. Nem foglalkoztam azzal, hogy trendeket alakítsak, ez erőltetett nekem. Van, akinek működik, akinek jól áll ez a csinos, titokzatos női szerep. De én nem ez vagyok, én egy Woodstock csaj vagyok. Megyek, csinálom az aktuális projekteket, csak az számít, hogy ön azonos legyek. Sok olyan dolgot teszek, amit nem lehet olvasni a bulvár sajtóban, mert az nem érdekelné az embereket, az a szakmai berkeket érdekli. Talán mindettől aggatható rám a „művésznő” jelző, ami mára sajnos egy elcsépelt szó lett. 


Nemrég egy posztodban hangoztattad, hogy két éves lettél. Ezt hogy kell éretni?
Fogyni vágytam és kettő éve volt egy beavatkozásom, amivel elsősorban az egészségemet akartam visszaszerezni. Ezzel a műtéti eljárással minden olyan hasnyálmirigy-hormonális betegséget megtudtam szüntetni, amit gyógyszerekkel, sporttal és diétával nem lehetett.  Egy nagyon nagy döntést hoztam ezzel, gyakorlatilag a gyomromat belülről átváltoztattam. Ez nem gyomorgyűrű, hanem egy amerikai eljárás, gyomor bypass. Komoly műtét a maga nemében, négy és fél órás. Negyvenöt kilót szabadultam meg vele. Azt mondhatom, hogy elégedett vagyok.


A műtét előtt egy évvel jelent meg Gyémánt című könyved. Ez egy súlyos mű, benne az öngyilkosság gondolatával. Meg tudnál nyílni még egyszer ilyen mélységekig?
A kiadó szeretne tőlem egy újabb könyvet, de én még nem érzem magam késznek. Pár évet szeretnék várni vele. Válaszolva a kérdésedre, sőt még mélyebben. Bár így is nehéz témákról írtam, még van mit felvállalnom. Szerte a világban egy csomó külső tényező próbál minket meghatározni, a környezetünk, munkahelyünk, szexista plakátok, a megfelelés kényszeres média. Ettől az emberek elfelejtik, hogyan kell önmagukat adni, hogyan lehetnek őszinték. Számomra küldetés volt a Gyémánttal, hogy az olvasóim merjék felvállalni magukat. Amikor strand előtt dilemmáztam fél órát, hogy ki merjek-e menni. Aztán kimentem, rám néznek, magukban megjegyezték, hogy pufi vagyok, és el is felejtik…


Derogál téged az a kép, amit a média sugároz?
Igen, mert nem igazi. Valótlant látunk, mégis egy ilyen hamis képre akarunk hasonlítani. Ugyanígy a férfiaknál. Vannak azok a sportautós, ilyen-olyan órát viselő pasik, de ez sem valós. Mert tény, hogy a minimálbért kereső férfiak ezt nem tudják megteremteni, amivel nincsen semmi baj, hanem ezekkel a tartalmakkal van probléma és visszatérünk oda, hogy mi az, ami valótlan.


Ebben nagyon sokan egyetértünk veled. Nyíltan vállaltod a véleményedet a médiáról, ez ritka.
Nagyszájú csaj vagyok, próbálok mindig az igazság bajnoka lenni. Csak épp nem tudok igazságot tenni, mert egyre kevésbé hiszem azt, hogy létezik. Véleményharcosnak azért nem mondanám magamat, épp eleget harcolok az élettel, ahogy mindenki más is. De hiszek a segítségnyújtásban, ezt próbálom két dal között elmondani a közönségnek. Amikor az embernek van egy közönsége az felelősség és ezt a felelősséget szívvel-lélekkel vállalom.


Szereted ezt a feladatot? Kiállni az emberek elé, szerepelni.
Persze, viszont egy kicsit para is, mert nem lehetek olyan szabad. Ha van egy este, amikor beborozok, nem rakhatom ki a facebookra. Az más kérdés, hogy szoktam posztolni a magyar borokról, Pécs mellett a magyar termelők a másik szerelmem. Rengeteg külföldi követőm van, részben nekik teszem ki ezeket a képeket, hogy a világban mindenhol lássák, milyen fasza a magyar bor.


Akkor a villányi borvidék neked való, termelői borok, közel Pécshez.
Ne viccelj! Nagyon szeretem ezt a borvidéket. Kisharsányban szoktam megszállni. Jóban vagyok több helyi borásszal is. Villányban borozni, Máriagyűdön kávázni szoktam a Czukorborsóban. Ezek olyan szívemhez közel álló helyek, ahova szívesen jövök vissza! Nagyon sok koncertem volt Pécsett, így többször megfordultam már a városban is. Amikor végigmegyek a Király utcán, abban ott van a vidéki sipritusz. Nekem minden ilyen input személyes kötődés. Egyébként Budapest belvárosának bizonyos részei nagyon hasonlít a Pécsre, de mégiscsak más, abban, hogy Pécsnek érezhetően szíve van. Pécs az elsőszámú kedvenc városom Magyarországon. 

Programajánló