PécsONE

„Lesz szelfimentes övezet” – Interjú Pásztor Annával

„Lesz szelfimentes övezet” – Interjú Pásztor Annával
Először egy nagyszabású koncert, majd a mindennapok hajtása keresztezte a tervezett interjút. Anna mégsem hajlandó azt mondani, hogy dolgozik. Elvégre melyik művész mondja ezt? Beszélgettünk tervekről, merész maszkokról és újragondolt évekről.

Idén 15 éves az Anna and the Barbies. Hogyan ünnepeltek?
Hatványozottan. Fontos, hogy a közönség is részese azoknak a születésnapi aktivitásoknak, amiket a zenekarral csinálunk, így a rajongók kapják az „ajándékokat” tőlünk. A tervünk, hogy minden hónapra tartogatunk valami meglepetést. Ilyen volt a Sajnálom című videóklip is, amit én rendeztem, és ami utal az új irányra. Őszinte, nyers és letisztult. Sokkal jobban érvényesül a szöveg mondanivalója, mint a látvány. Mondhatnám, hogy ez az a klip, ahol békét kötök saját magammal. De a márciusban online is megjelentetett Álmatlan című film is a meglepetés-sorozat része. Akit érdekel, hogy honnét indultunk 15 évvel ezelőtt, hogyan született meg az Anna and the Barbies, az ebből a filmből mindent megtudhat. Olyan, mint egy tárlat, kaput nyit a lelkünkben. Számunka ez egy őszinte vallomás, egy feltárulkozás. Márciusban pedig elindult a Naked Rock’n’Roll turné. Ennek az érdekessége, hogy minden állomás neve egy-egy Prodigy szám címe, amivel a nemrég elhunyt Keith Flint előtt is tisztelgünk. 


Mesélj még az új irányról. 
A letisztultság jellemzi. Csontig hatoló egyszerűség. Sokkal csöndesebb, lelkileg is más vonal. Több szimfonikus előadást szervezünk, köztük egy nagyszabású, kétórás akusztikus koncertet Budapesten június 13-án. Egyébként ez is az egyéves ünneplés része, amire novemberben teszünk pontot, így az elmúlt 15 évet pont a születésnapon koronázzuk majd meg.


Tele vagy kreativitással, tenni akarással. Gyakorlatilag szerveztél egy fesztivált. Mi inspirált?
Egyszerűen megindult a szívem és már nem volt visszaút. A Hello Ugar! ötlete az enyém, de segítség nélkül nem tudnám csinálni. Főleg, hogy mostanra nagy fesztivállá nőtte ki magát. Most remegünk is miatta, több mint 50 nagy ismert és feltörekvő zenekar érkezik, utóbbiak miatt csináltuk meg a Talentum színpadot, hogy ők is kapjanak lehetőséget bemutatkozni. De a képzőművészetet is kiemeljük. Az összművészeti mikrofalvakat azért találtuk ki, hogy a zene mellett más művészeti áganak is teret adjunk. Itt reggeltől estig tartanak wokrshopokat, így a fesztiválozók közelebb kerülhetnek például a színház-, az irodalom-, vagy a cirkusz világához. És lesz szelfimentes övezet is. Sőt, aki szeretné, leadhatja a telefonját néhány órára megőrzésre és öleléskupont kap cserébe. 

Fontos számodra, hogy támogasd a kezdő zenészeket?
Nagyon fontos! Nincs jobb dolog annál, mint amikor valaki a saját munkájában teljesedhet ki, és segítheti a fiatalokat. Bár kevés olyan művészt ismerek, aki azt mondja, hogy dolgozik, holott amit csinál, hivatásszerűen űzi.


És Te?
Egyáltalán nem érzem azt, amit olyan sokan mondanak, hogy „húzom az igát”. Éppen ezért tartom fontosnak, hogy utat mutassak. Hogy rávilágítsak: a művészet eszközeihez bármikor hozzányúlhatunk. Simán el tudom képzelni, hogy valaki a művészetekből töltődik fel, függetlenül attól, hány éves, mit csinál, mennyi gyereke van.


Legtöbben az extrém sminkekkel azonosítanak. Számodra mit jelentenek ezek?
Egyszerre kinyilvánítok- és elrejtek valamit. A merész sminkkel a harsányabb énemet emelem ki, közben pedig megvédem a törékeny énemet. Néha nagyon nehéz a két énem között egyensúlyozni. A smink számomra metamorfózis. Minden koncerten harcba viszem a zenekart, ebben a kontextusban kapitány vagyok és ebből néha jó kilépni. Látod, például erre is jó az új irány, az akusztikus koncertek szép világa. Az utóbbi időben sokkal kevesebb volt a maszk. Az öltözködésem önmagában is extrém. A smink bizonyítéka marad annak, hogy sem az őrület, sem az érzékenység nem szégyen.


Napokon belül kinyitják a Panoráma camping kapuit. A Fishing on Orfű a zenekarok egyik kedvence. Az Anna and the Barbies hogy áll ehhez a kijelentéshez?
A fesztivál nagy mentőöv a hazai alternatív zenekarok számára. Mi is nagy szeretjük, hosszú ideje a kedvencünk, mindig maradunk bulizni. Mivel az a szezon első fesztiválja, Orfű mindig egy jó „felmérés”, hogy készen állunk-e a nyári koncertekre.


Milyen lesz a nyarad?
A nyár már évek óta be van táblázva, ilyenkor annyi koncertünk van, hogy jóformán nem marad idő másra. Az egyetlen kapaszkodó a saját szervezésű fesztiválunk, mivel mindig itt vannak velem a gyerekeim. Múltkor a kisfiam egy nagyon jópofa kérdést tett fel az apjának: „Apa, nem lehetne minden nap anya fesztiválja az évben?”. Mivel nem lehet, át kellett szerveznünk az év menetét. Nekünk a nyár szeptemberben kezdődik. De nem csak a nyár az egyetlen, ami másképp alakul. Mondhatnám azt is, hogy januárban és februárban karácsonyozunk, ebben a két hónapban végre együtt lazulhat a család, előtte és utána szintén a koncerteké a főszerep. 

Fotó: Zsolyomi Norbert

Programajánló