PécsONE

Vagány és tudatos

Dér Heni énekesnő a vajdasági Csantavéren született. Egyetemi tanulmányait közgazdaságból a budapesti Corvinus Egyetemen végezte, majd 2016-ban a Pécsi Tudományegyetemen szerzett diplomát politológiából. Zenei karrierje a 2003-as Megasztárt követően lendült fel. Hét éven át volt a Sugarloaf együttes énekese, majd ezt követően szólókarrierbe kezdett. Társaival managment céget alapított , éneket oktat, emellett pedig nyáron olyan előadókat keres, akiknek később szakmai hátteret tud nyújtani.

Hogyan kerültél a Pécsi Tudományegyetemre?

Véletlenszerűen. A Vajdaságból származom, de tizenhat éves korom óta élek Budapesten. Volt már egy közgazdasági diplomám a Corvinusról. De szeretek tanulni, és úgy gondolom, ha valaki szeretné még tovább képezni magát, miért ne tehetné? Bár az lett volna a logikus lépés, ha Pesten tanulok, hiszen ott dolgoztam, mégis a Pécsi Tudományegyetemet választottam, mert politológia szak csak a PTE-n indult akkor levelezőn. Örülök, hogy így döntöttem, mert a PTE-t nagyon megszerettem. Sok nagyszerű tanárt ismertem meg és a városban is jól éreztem magam. A mai napig, ha Pécsett járok, bemegyek a suliba, beülök a régi terembe, és beszélgetek pár szót a volt tanáraimmal.

És miért pont a politológia szak?

A politológia szak nagyon felkeltette az érdeklődésemet, talán ebben a szerbiai kisebbségi lét is befolyásolt. Nem könnyű szak, rengeteget kellett tanulnom. Nekem talán még duplán is, hiszen a vajdasági tanrendszer a szerbhez kötődik, ezért nagyon kevés magyar történelmi ismeretet tanítanak. Így mindössze annyit tudtam meg belőle, amit a magyar tanáraim bele tudtak csempészni az órai anyagba. Az egyetemen minden egyes vizsgára majdnem duplán kellett készülnöm ahhoz, hogy megértsem azokat a háttéranyagokat, amelyek a magyar történelemhez kötődtek. De egyáltalán nem bántam, mert így legalább pótoltam azt, amit kiskoromban magyarként nem kaptam meg.

Milyen diák voltál?

Kiskoromban mindig lestrébereztek az osztálytársaim. Ez egy idő után bosszantott, mert a stréberekről mindig a kocka, szemüveges, elvont emberek jutnak eszembe, és bár minden versenyen igyekszem jól teljesíteni, és szorgalmasan tanultam, én akkor sem voltam ilyen. A gimiben olyan szinten lázadtam ez ellen, hogy kitaláltam, túljárok az eszükön, és az osztály tanulásban kevésbé kitűnő, de annál inkább hangadó részével kezdtem barátkozni. Tini bandavezér lettem, innentől kezdve megszűnt a stréberezés, persze így is beleadtam mindent a tanulásba, mint azelőtt, csak a magatartásom változott meg – nem épp pozitív értelemben. Az egyetemen pedig még jobb tanuló voltam így, hogy lehetetlen helyzetekben, időbeosztásokban kellett karrierépítés mellett teljesítenem, mert tudatában voltam, hogy nincs időm elszúrni a vizsgákat.

Hogy jön mindehhez az éneklés és a zenei karrier?

Így születtem. Amikor elkezdtem beszélni, mozogni, táncolni, minden cselekedetemben ott volt már a zene. Énekeltem, táncoltam, hangszeren játszottam. Pici koromtól tudtam, az az álmom, hogy énekesnő legyek. De nem gondoltam, hogy énekesi karriert fogok építeni. Azóta az a mottóm – és a diákjaimnak is ezt mondom –, hogy higgyenek az álmaikban, és küzdjenek, harcoljanak érte! Az a legnagyobb kincs, ha valaki azzal foglalkozhat, amit megálmodott magának.

Mondhatjuk, hogy a Megasztár volt számodra a nagy kiugrás?

Abszolút. Ha nem lett volna a Megasztár, a Sugarloaf sem figyelt volna fel rám soha. Előtte a Vajdaságban nagyon sokat énekeltem már, és jártam versenyekre, de itthon erről akkor még senki sem tudott. Kiemelkedő lehetőséget viszont nem kaptam. Kisebbségi magyarként nagyon nehéz ott labdába rúgni anélkül, hogy ne mondjunk le a saját nemzetiségünkről. Azt viszont semmiképp sem szerettem volna. A Megasztár volt a magyarországi karrieremben az első, ami nagyon meghatározó volt. Olyan ugródeszkát adott, ami csak keveseknek adatik meg. Nyilván utána, amikor elengedik a kezed, már neked kell egyedül helytállni. De ha ez nem lett volna, sokkal nehezebben sikerül minden.

Több diplomát is szereztél, tanítasz is az éneklés mellett, rengeteg dologra fókuszálsz egyszerre. Hogyan tudod mindezt kivitelezni? Kik támogatnak?

Nem nagyon támogatott senki. Az egész életemet végigkísérte a harc, hogy mindig a saját környezetemnek és magamnak kellett bizonyítanom, hogy egyedül is képes vagyok valóra váltani dolgokat. Nem nagyon hitt bennem senki. Nem azért, mert nem vagyok tehetséges, hanem mert a határon túli magyarokban van egyfajta pesszimizmus, egy olyan érzés, hogy aligha sikerülhet bárkinek kitörni onnan. De ez nem csak a szülői környezetemre vonatkozik, hanem mindig is így volt. Magamban kellett hinnem. Jó példa vagyok arra, hogy egyedül is képes vagy dolgokat valóra váltani, ha hiszel magadban. Nem kell senki más támogatása, ha te tudod magadban legbelül, hogy mire vagy képes. Persze most már van menedzsmentem és kiadóm is, olyan emberek, akik hisznek bennem.

Ki inspirál?

Kicsi korom óta inkább az amerikai hip-hop világ vonzott. Olyan előadóművészek inspiráltak, akik nemcsak zeneileg, hanem üzletileg is tudatosan építették a karrierjüket. Vagy akire a mozgása, vagy akár amiatt felnézek, ahogy a testét karban tartja és a maximumot hozza ki belőle.

Legújabb számodban, a Szemtelenben különösen tetszett a styling. Ha jól tudom, ebben Kiss Márk van segítségedre. Közösen döntötök a szettekkel kapcsolatban, vagy rá bízod?Nagyon régóta dolgozom együtt Kiss Márkkal. Hiszek abban, hogy ez bizalmi munka, és ha ismerjük egymást, sokkal nyitottabb és felszabadultabb tudok lenni, nincs bennem feszültség. Márkkal ez a sokadik közös munkánk, és pontosan tudja, mi az, amit szeretek, mi áll jól, mit kell rajtam kiemelni. Szeretem a sportos elegáns vonalat. A klipekben a dögösebb részét preferáltam eddig. Általában, ha megvan egy dal, amire gyártjuk a klipet, átküldöm neki. Elmondom, én hogyan képzelem el, mit szeretnék viszontlátni, ő pedig ezek alapján és a saját ötleteivel együtt dolgozza ki a megjelenésemet.

Van olyan ruhadarab, amit nem szeretsz magadon?

A nagyon dívás, habos-babos vonal egyébként tetszik, de ha csak ebből áll a szett, nem érzem jól magam benne. Eleve nem vagyok nagyon kecses, finom alkatú lány. A sok edzés mellett, ha felveszek egy nagy fidres-fodros buborékruhát, nem érzem benne jól magamat, nem önazonos. Ezért a szetteknél az is fontos számomra, hogy inkább szabadon legyen a karom, mert akkor látszik, hogy edzem. Nem akarok díva lenni, mert nem vagyok az. Egyszer-egyszer belefér, de ha nincs benne a saját énem, akkor felesleges. Vagány, tudatos énekesnőnek tartom magam, másképp nem lennék hiteles.

Mi jellemzi a stílusodat a hétköznapokban? Hogyan szeretsz öltözködni?

Szeretem a lezser dolgokat. Ha céges tárgyalásra megyek, az elegánsabb ruhákat preferálom, de a kényelemmel összekötve. Ha muszáj, felveszek magas sarkút is, de nem jellemző rám. Annyit vagyok magas sarkúban a színpadon, hogy alig várom, hogy a mindennapokban kényelmesben legyek. Hogy ne azon kelljen görcsölnöm, hogy nem érzem a lábam, hanem nyugodtan tudjam végezni a dolgom, és tudjak koncentrálni. Arra azért persze figyelek, hogy ne vegyek fel mindent mindennel, de például egy letisztultabb farmer és póló is tud ütős lenni, nem kell ezt túlgondolni. Egyébként szerintem egy nő nem a ruhától lesz szép, hanem a kisugárzástól.

Hogyan tartod magad formában?

Nagyon szeretek sportolni, és igyekszem legalább heti két-három alkalommal az időmet beosztva beiktatni a sportot a mindennapjaimba. Többnyire saját testsúlyos gyakorlatokat szoktam végezni. Nagyon gyorsan izmosodom, alapból ilyen vagyok. Mint már említettem, nem vagyok finom, törékeny alkat. Az étkezést tekintve pedig próbálok inkább többször keveset enni és kerülni a szénhidrátot. A fehérjét egyébként is jobban szeretem, húst hússal, salátával. A húsnak viszont minden formája jöhet. Szalonna is ugyanúgy, ha épp azt kívánom meg.

Min dolgozol jelenleg?

Nyáron turnézom, rengeteg városban, fesztiválon, koncerten megtalálható vagyok. Illetve járom az országot, és igyekszem új tehetségeket találni. Az a tervem, hogy segítsek az elindulásban azoknak a fiataloknak, akik kiemelkedőek, viszont nem tudják, hogyan fogjanak hozzá. Mindig változik a prioritás, ha kapok egy tévés felkérést, akkor azt csinálom, de mellette ott a cégem teendői is. Fontos, hogy karban tartsam magam és a koncertjeimet, folyamatosan pörög az agyam, hogyan lehetne minden még jobb. Emellett írjuk az új dalokat, keressük az új ötleteket.

Szőke Barbie

Ezeket olvasta már?